Farsangi szokások az országhatáron innen és túl
Nem kell aggódnunk, hogy karácsony és szilveszter után ünnep nélkül maradunk, hiszen a karácsonyi időszak végét jelentő vízkereszttel egyúttal a farsang hetei is megkezdődnek. Blogcikkünkben bemutatjuk az időszakra jellemző szokásokat, hagyományokat.

A karneválok időszaka
A farsang hagyományosan a mulatozások, karneválok időszaka világszerte, amely egészen a húsvétot megelőző nagyböjtig eltart. Ekkor tartják többek között a világ leghíresebb karneváljait (például Velencében vagy Rióban), hazánkban pedig ekkorra esik a legnevezetesebb téltemető szokásunk, a mohácsi busójárás.
A jelmezes felvonulások, bálok ilyen-olyan formában a mai napig jelen vannak számos közösség életében. A beöltözés eredete valószínűleg a farsang gyökeréül szolgáló Freyja istennő köszöntésére tartott kelta imbolc, valamint az ókori civilizációkban ekkortájt megrendezett saturnália és lupercalia ünnepekben keresendő. A vicces vagy éppen rémisztő maskarák valószínűleg a telet és a téli sötétség leple alatt a földi világba merészkedő ártó lényeket voltak hivatottak elűzni. Az említett pogány ünnepeket az egyház, mivel tiltani nem tudta, lassan asszimilálta. Hazánk hagyományai közé német közvetítéssel került be a 13-14. században.

Itthon a farsang
Az év ezen szakasza hagyományosan a tavaszvárásról, téltemetésről szól. Az időszak csúcspontja a magyar nyelvben a farsang farkának nevezett utolsó három nap, a farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyó kedd, amelyet már a nagyböjt elejét jelző hamvazószerda követ. A legtöbb mulatságot ezeken a napokon rendezik meg.
Az eljegyzések ideje is
Régi hagyomány szerint a farsang a téltemetés mellett az eljegyzések ideje is volt. A leányok rokonaik közvetítésével ezekben a hetekben bokrétát küldtek az általuk kiszemelt legényeknek, akik, ha viszonozták a hölgy érzelmeit, a farsangvasárnapon tartott bálon a kalapjukra tűzték azt. A pártában maradt lányokat és agglegények pedig játékos vagy éppen kifejezetten durva formában gúnyolták ki a farsangi hetek utolsó napjain. Ekkor még szabad volt a mulatozás, evés-ivás, nótázás, a böjt alatt azonban már semmi ilyesmire nem volt szabad sort keríteni.
A tűz mindig jelen van
A farsang legutolsó napján, húshagyókedden már leginkább a téltemető szokásoké volt a főszerep. Az időszak és egyúttal a tél jelképes lezárásaként gyakran égettek szalmabábokat vagy koporsókat. A palócok körében szokás volt az előző évben férjhez ment asszony menyecskeruháját a bábura adni. A beöltöztetett babát ezután rendszerint vízbe dobták és az úszásának irányából, módjából jövendöltek a következő év kézfogóiról.

A farsang az országhatáron túl
A világ szinte minden pontján rendeznek jelmezes felvonulásokat ilyenkor. A már említett riói és velencei karnevál mellett többek között az egyesült államokbeli New Orleansban, a spanyol Tenerifén, a francia Nizzában és az osztrák Villachban is évente megrendezésre kerülnek a sajátos hagyományokkal rendelkező karneválok, de Németországban, Hollandiában, Görögországban és a Kanári-szigeteken is tartanak hasonló ünnepségeket.
A britek a farsangi időszakban szokták megrendezni nem mindennapi fesztiváljukat, a pancake dayt (palacsinta nap), amelynek fő eseménye egy játékos sorverseny, amelyen kötényes és fejkendős nők és asszonyok versenyeznek, akiknek úgy kell a cél felé futniuk, hogy a kezükben tartott forró serpenyőben sülő palacsintát legalább háromszor feldobják és elkapják futás közben.
A farsang nagyszerű lehetőséget kínál a mulatozásra, közös együttlétre, nevetésre. Ne hagyjuk kihasználatlanul!