Halloween DekorációSzülinapi luficsokorLánybúcsú

Töklámpások, boszorkányok, pókhálók és az évszak misztikus hangulata... Noha a modern korban elsősorban az angolszász országokban van hagyománya a megünneplésnek, a hazánkban is egyre többen döntenek úgy, hogy megtartják a Halloweent családjukkal, barátaikkal.

Halloween minden mennyiségben
Happy Halloween

Sok keresztény ünnephez hasonlóan az angolszász Mindenszentek (angol nevén All Hallows' Eve, melynek rövidített formájából alakult ki az ünnep mai megnevezése), a Halloween is pogány szokásokkal keveredve nyerte el mai formáját. A szentekről való megemlékezés mellett egy régi kelta ünnep, a betakarítási szezon végét és a túlvilági lényeknek, szellemeknek, lidérceknek kedvező sötétedés és tél kezdetét jelző, főként az írek körében ünnepelt Samhain (ejtsd: száuiny, vagy szaviny) hagyományaiból is megőrzött néhányat.

Többek között a mai napig a Halloween egyik legjellemzőbb szimbólumává vált hagyomány a töklámpás (angolul Jack-o’-lantern) készítés is kelta múltra tekint vissza. A Samhain alatt ugyanis az ártó szellemek, tündérek jelenléte miatt nem volt ajánlott hosszú útra indulni. Aki mégis megtette, az egy ilyen lámpással tarthatta távol magától a rosszindulatú teremtményeket.

Az ír népi hagyomány szerint az első ilyen lámpást maga az Ördög készítette el, mégpedig a lámpás angol nevét is adó részeges kovács, Jack O’Lantern számára, aki, mivel korábban csellel kijátszotta a lelkéért érkező Ördögöt, sem a Mennyben, sem a Pokolban nem lelt megnyugvásra, így a bolyongó lelkét végül is megszánó Ördög kiemelt egy izzó fadarabot a Pokol tüzéből és egy marharépába tette, hogy Jack lelke a fénye mellett megnyugvásra találjon.

 

Amikor az ír bevándorlók közvetítésével a Halloween hagyományai az Egyesült Államokba is elértek, a takarmányrépát a látványosabb és az őszhöz talán még inkább köthető sütőtök váltotta fel.

Hasonló alapokon nyugszik a gyerekek körében népszerű Trick or Treat („Csokit vagy csínyt!”) játék is, amely során jelmezbe bújva járják végig a szomszédságot, minden lakásba bezörgetve némi cukorka vagy csokoládé reményében.

 

Samhain éjszakáján ugyanis nemcsak az utazókat fenyegette a hagyomány szerint túlvilágról e napon átözönlő ártó lények hada, hanem a házakat és a háztartás tagjait is, ezért a magyar népi hagyomány regőseihez hasonlóan az írek is házról házra jártak, hogy csoportos kántálással elűzzék a rossz szellemeket. Jótékony tevékenységükért pedig pénzt, finom falatokat, apró édességeket kaptak a háziaktól.

Bár hazánkban a Halloween mai formájában csak a 2000-es években kezdett elterjedni, elsősorban a gyerekek és a fiatalok körében, akik különböző médiumokból tájékozódhattak a világ többi országában való megünnepléséről, hasonló hagyományok nyomait a magyar folklórban is fellelhetjük.

A fentebb már említett regölésen túl a tökfaragás hagyománya is jelen volt Magyarországon már az Árpád-házi királyok idejében is. Egyes feljegyzések I. László királyunkhoz kötik, aki a közte és unokatestvére, Salamon között kibontakozott trónviszály után a visegrádi toronyba záratta rokonát és parancsba adta az őröknek, hogy éjszaka töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy szemmel tarthassa a rabot. Feltehetően innen ered a „fénylik, mint Salamon töke” mondásunk is. Töklámpás faragásának szokása köthető még a hangulatában és háttértörténetében is a Halloweent idéző Luca-naphoz is. A Luca-tök faragása főként a Dunántúlon volt elterjedt szokás.

A tökfaragás persze ma már Magyarországon is a Halloweenhez köthető a legtöbb esetben. És ugyan egyes hangok szerint az ünnep megjelenése hazánkban a hagyományos magyar ünnepek megtartásának kárára fog meghonosodni, mi úgy gondoljuk, hogy remekül megfér a Halottak Napja, a Luca-nap és a farsang mellett, és ezeken túl még egy apropót ad az örömteli együtt ünneplésre.

 

Kapcsolódó termékek

Kérjük, add meg az adataid!