Szerelmes lufiSzülinapi luficsokorSzülinapi party kellékek

Akár vallásos családból származnak, akár nem, a legtöbb gyerek már óvodás korában megtanulja, hogy húsvétkor Krisztus feltámadását ünnepeljük. De mi köze ennek az eseménynek a hímes tojásokhoz vagy éppen a húsvéti nyuszihoz? E heti blogcikkünkből kiderül.

A húsvét talán az egyik legmeghatározóbb keresztény ünnep azok közül, amelyek a világi ünnepek között is kiemelt szerepet kapnak. Gyökerei azonban – számos keresztény ünnephez hasonlóan –  jóval messzebbre nyúlik vissza.

Húsvéti jelképek
Húsvéti jelképeink

Már a húsvét időpontjának kiszámítása is a pogány természeti népek módszereit idézi, akik gyakran hagyatkoztak egy-egy jeles esemény időpontjának meghatározásakor a Nap vagy éppen a Hold járására. A húsvét ugyanis mozgóünnep, amelynek időpontját a pogány termékenységi ünnepekhez hasonlóan a tavaszi napéjegyenlőséghez kötötték a 325-ös niceai zsinaton. Az itt rögzítettek alapján húsvét a napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapra és hétfőre esik minden évben.

Az időpont mellett a húsvét legjelentősebb szimbóluma a tojás is arra utal, hogy az ünnep gyökerei ősi kultúrák jeles napjaiban keresendők. A tojás a termékenység és az újjászületés univerzális jelképe, amelyhez a legtöbb népnek kötődnek bizonyos hagyományai. A hazánkban elterjedt tojásfestésnek is fontos szimbolikája van, hiszen a leggyakrabban használt piros színnek régen – amellett, hogy a szerelmet és az életet is jelképezi – védelmező erőt is tulajdonítottak.

Húsvéti Tojások
Húsvéti tojások

A piros szín és egyszersmind a vér védelmező erejével kapcsolatban az Ószövetségben is találhatunk idevágó elemeket. A húsvét zsidó hagyománykörben fellelhető megfelelője, elődje a pészah ugyanis többek között a zsidókat rabszolgasorban tartó Egyiptomi Birodalmat sújtó tizedik csapásnak és az azt követő menekülésnek állít emléket. A csapás során minden család elsőszülöttje meghalt, a zsidók azonban jelet kaptak előtte, hogy jelöljék meg a házukat egy áldozati bárány vérével. Az így megjelölt házakban lakó családok elsőszülöttjei sértetlenek maradtak. 

Valószínűsíthető, hogy a bárány mint szimbólum is innen került be a hagyományos húsvéti jelképek közé, de az sem kizárt, hogy a Bibliában Isten bárányaként emlegetett Jézusra utal a kedves állat jelenléte az ünnepi szimbólumok közül.

Húsvéti bárány
Húsvéti bárány

A húsvét talán még a báránynál is elterjedtebb jelképállata a nyúl. A kedves, bojtos farkú rágcsáló kapcsolata az ünneppel azonban igen zavaros. A nyúl szaporasága miatt több ősi kultúrában termékenység szimbólum volt. Ezek közül talán a kelta mitológiában való megjelenése a legjelentősebb, ugyanis az angolszász, germán országokban az ünnep a mai napig a kelta hitvilág termékenység istennőjének, Ostarának nevét viseli (angolul Easter, németül Ostern), akinek a legenda szerint volt egy színes tojást tojó madara, aki a tavaszünnep idején nyúllá változott és úgy osztotta szét a tojásokat az istennő gyermekei között. Más források szerint Ostara haragjában változtatta nyúllá a madarat. Egyes elméletek szerint innen eredeztethető a húsvéti nyúl szimbóluma.

Más források egy félrefordítást sejtenek mögötte. Német nyelvterületeken – ahonnan a húsvéti nyúlhoz köthető népszokások hazánkba is elértek a XIX. században – szokás volt húsvétkor gyöngytyúkot tojásaival együtt ajándékozni. Az állat neve németül Haselhuhn, röviden Hasel, míg a nyúl német megnevezése Hase. Így nem kizárt, hogy a tojást tojó nyúl mesés alakja egy félrefordításból eredeztethető.

Húsvéti nyuszi
Húsvéti nyuszi

Akárhonnan erednek is bizonyos szimbólumok, hagyományok, a lényeg, hogy lehetőségeinkhez mérten kihasználjuk az alkalmat az ünneplésre, megörvendeztessük a család legifjabb tagjait néhány elrejtett meglepetéssel, vagy éppen magunkat 1-2 finom falattal vagy esetleg egy mókás, online locsolkodással ismerősi vagy tágabb családi körben.

Kapcsolódó termékek

Kérjük, add meg az adataid!