Miről szólnak a ballagási dalok? Honnan ered a történetük?

Elgondolkodtál már azon, hogy mit jelent a Gaudeamus igitur? Honnan ered a Ballag már a vén diák? Miért és mióta vannak „műsoron” a legnépszerűbb ballagó énekek és más idézetek ballagásra?

Miért ballag a vén diák?

Múltkori cikkünkben már kiderítettük, hogy a ballagás magyarországi története az 1870-es évekből, Selmecbányáról indul. Ide nem csak az akkori Magyarországról, hanem egész Közép-Európából jöttek diákok, igazi kis multikulti környezet alakult ki, ahol összeolvadtak a különböző népek hagyományai. Így történhetett, hogy a német ajkú diákok magukkal hozták kedves dalukat, melyet Csengey Gusztáv „fordított” (vagy helyenként inkább ferdített) magyarra. Ez lett a Ballag már a vén diák, amelynek 2. versszaka maga is utal a selmeci múltra: „Ha Selmec hív, mi ott leszünk/érette vesszen életünk”. A mai napig ez a legnépszerűbb a búcsúztató versek között.

Éneklő ballagó diákok

Éneklő ballagó diákok

Az 1920-as években, amikor a trianoni döntés miatt a Selmeci Akadémia bezárta kapuit, a dal is megváltozott. Ekkor került bele a ballagási repertoárba az „Elmegyek, elmegyek” című szomorú nóta, ami nem csupán egy ballagó ének, de a selmeci Akadémiától való örök búcsút is jelenti.

Bulizzunk inkább! 

Másik nagy kedvencünk a Gaudeamus Igitur már egy kicsit vidámabb nóta: ennek eredete a középkorra vezethető vissza, eredeti címe pedig De brevitate vitae, azaz Az élet rövidségéről. Ez egyfajta YOLO-dal: arról szól, hogy rövid bár az életünk, de addig érezzük jól magunkat, éljen az iskola, és éljen az a boldogság, ami az iskolán kívül reánk vár!

Gaudeamus Igitur kottája és szövege
Gaudeamus Igitur kottája és szövege

Azóta persze sokat változott a ballagás és a ballagási szokások is. Sőt, ma is változóban van! Következő cikkünk erről szól: Ballagási családi ebéd vagy parti a barátokkal? Miért ne mindkettő?

Ha lemaradtál az előző cikkünkről, most pótolni tudod:

Mi a ballagás, honnan ered? Szokások régen és ma

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg barátaiddal is: