Jericho rózsája

Jerikó Rózsája mondhatnánk különleges csodabogár, de ez inkább egy csodanövény, amely víz hatására kinyílik és kizöldell, majd ha nem adunk neki vizet újra összeszárad és akár évekig is így marad. Ez a növény elpusztíthatatlan, még ha nem is locsoljuk. Sivatagi származású. Ha nem kap vizet, kiszárad és felveszi eredeti, száraz , gömb alakú formáját. Amint vízhez jut, újra kizöldül. Ezért is nevezik elpusztíthatatlannak, halhatatlannak. Így kimondottan ajánlott olyan virágot kedvelő emberek számára, akik szeretik ugyan a növényeket, de nem igazán ápolgatják őket. Jeriko rózsájának valójában nincs köze a "közönséges", általunk ismert rózsákhoz. Levelei fényes, zöld színűek. Nem csak a szoba dísze, de tisztítja a levegőt. A rózsát száraz állapotban lehet megvásárolni. Ezután, csak egy vízzel teli tálba tesszük és rövid időn belül gyönyörű, buja növényben gyönyörködhetünk. Körülbelül három-négy nap alatt fejlődik ki.

A múltban a karácsony legfontosabb növénye volt. A feltámadást, az örök életet jelképezte.

Egész keleten szent növényként tisztelik, gyógyító erőt tulajdonítanak neki. Később eljutott Európába is. A középkorban a gyógyításban, álomfejtésnél, kártyavetésnél is segítségül hívták. Vele jövendölték a családi gyarapodást is.

Ez a misztikus növény sok néven is ismeretes, mint pl. Mária virág, feltámadás növénye, doradilla, kővirág, Semper viva, tüske moha, palesztin Tumbleweed, dinoszaurusz növény stb...

Apró, egynyári, keresztesvirágú fű, egyetlenegy faja (A. hierochontica L.). Egy tőből a földön szétterülő szárakat növeszt, levele apró, lapát alakú, az alsók ép szélűek, a felsők fogasak. Apró pirosas virágai vannak, táskagyümölcse hasas, kétmagú.

Száraz időben, mikor magjai megértek, ágai összehajlanak s a szél az egész növénygombolyagot elgörgetheti a sivatagban. Ha azonban eső éri a növényt, ágai a nedvszívás következtében kiegyenesednek, a termések pedig felnyílnak és az eső a magvakat a földbe mossa. Ágait 20-50 perc alatt nyitja ki. A források ellentmondóak a tekintetben, hogy újbóli kinyílásakor életképes marad-e a növény.

Az Anastatica higrochasztikus mozgásának mechanizmusát C. Steinbrinck és H. Schinz fejtették meg, miszerint annyi a különbség a külső és a belső oldal rostjai között, hogy a külső rostok pórusai hosszantiak, a belsőkéi ellenben keresztirányúak.

Wiki:

A jerikói rózsa név a Kr. e. 200 körül élt Sirach könyve nyomán keletkezhetett. Ennek 24. fejezete 18. versében található a következő hasonlat: ?Úgy növök fel, mint a pálma Engeddiben és a rózsák Jerikóban.?

Ez a növény a Linné-től kapta nemzetségnevét, amely a görög anastasis (feltámadás), származéka, ami ez esetben a növény újjáéledését jelenti. A hierochuntica név sokkal régibb eredetű, és Jerikó görög neve Hiericho él benne.

A Nílus jobb partján fekvő Antonie nevű temetővárosban a 400-as évek előtt élt keresztény múmia kezében egy ilyen növény gombolyagot találtak. A középkorban a híres arab orvos és utazó, Ibnel Beitar (1197?1248) említi a gyógynövényekről szóló munkájában. Ebben az arab munkában keff Mariam, Mária keze, a növény neve.

Ezen kívül a következő arab neveit jegyezték fel: kufefe, kezecske Egyiptomban és a Vörös-tenger beduinjai között; kamash, harapófogó Felső-Egyiptomban; komesht en nebi, a próféta harapófogója a Szaharában; gebeda vagy gabda, ököl Egyiptomban; keff Fatma, a próféta leányának keze Algir beduinjai körében; id Fatma binten nebbi, Fatmának, a próféta leányának keze Biszkrában.

Európában az 1400-as években van az első írásos említése Benedetto Rinio kéziratos füveskönyvében, rosa sanctae Mariae néven.

A középkor jerikó rózsája a Asteriscus maritimus, egy élénksárga virágú cserje volt. A középkor orvoslásában, az álomfejtésben és kártyavetésben is nevezetes szerep jutott neki. Vele jövendöltek a sóvárgott családi gyarapodásra.

A század elején Európában török házalók árulták. Akkoriban sok mendemonda terjedt el róla: a szentföld zarándokai azt híresztelték, hogy karácsony éjjelén újra kinyílik, de csak akkor, ha kálvinista nincs a házban. Ahol ilyen növény van, abba a házba a mennykő se csap.

"